A Földvár

A bronz- és vaskori település földrajzi környezete: a Magaspart és a Benta torkolata.

Tovább

Mérföldkövek

Úgy tünik, ahová olajfinomítót telepítenek, ott a régészek jelentos római település feltárására számíthatnak...

Tovább

Kedvenc honlapok

Linkek: MATRICA múzeum, Sírásók naplója, Médiomatrikánusok honlapja, Ugor hírek, stb.

Tovább

A legújabb, ami fontos!

Százhalombatta és az antik Matrica névrokonai


A vérrokonságot a családnév alapján próbáljuk kideríteni. A név azonban mást is kimutathat - nyelvrokonságot, szakmai egyezést, származási helyet, alkati tulajdonságot. A települések neve is alkalmas rokonság keresésére – ha akad rokonnevű, valamiben biztosan közös a mult..

Városunk rómaikori neve MATRICA volt, a honfoglalás után Százhalom, ám a török időkben elpusztult, majd újratelepült hely neve Batta, amely a 19. sz. végén visszakapta történelmi nevét is - így lett végül Százhalombatta.


Latin források szerint egykor Matrica néven volt ismert a mai spanyolországi Madrid, a francia Metz, a magyarországi Százhalombatta , a boszniai Travnikés a középkorban az oroszországi Tamany.


A Matrica nevű ókori települések lakói általában kelták voltak – keltibérek, gallok, pannoniai eraviszkuszok, dalmaták. A kelta nyelvtudós Anreiter professzor a a névre a kézenfekvő matrona (nagynéni), matéria (faanyag) szófejtést ajánlja. Ám a mat+rica lehet egy köznapi szóösszetétel: „medve csapa, medve gázló”. Földrajzi névként, letelepedésre alkalmas folyóparti helyet választva ez utóbbi jelentés a valószínű. A kelta szóösszetételre érv lehet – lásd alább - a mediomatrikánusok fővárosának, a mai Metz kelta neve - Divodurum ( Divo+durum : istenek gyüléstere) volt. .

Tovább

A legújabb, ami fontos!

SZELLEMVÁROSOK a Balkánon: Bistue Vetus-ad MATRICEM-Bistue Nova


Közel 130 éves probléma a Tabula Peutingerianán Dalmáciában szereplő „ad Matricem” vár és a két város azonosítása valamelyik boszniai településsel. Számos vezető tudós (Alföldy G., Mocsy A, Pasalic E. Skrego A. Paskvalin V.) tette le a garast egyik vagy másik helység mellé, azonban közös álláspontra nem jutottak. Sajnos az adott területen kevés régészeti feltárás volt, s a leletek publikálása is késett, vagy elsikkadt.

A megoldást a személyesen érintett spanyol író, Guillermo Bistue Gonzalvo találta meg (2007). Az író családjának majd nyolc évszázados történetét regénytrilógiában írta meg, melyek Infanzones de Sobrarbe., Almogávares, és Con Fuego en las Entrañas. cimen jelentek meg.

G. Bistue G. az adatgyüjtés során felfigyelt arra, hogy Paskvalin V. régész 1963 évi középkori épület feltárása során Bugojno városában „BISTVE” feliratú bélyeges római téglát talált. A tégla képét egy 1998-ban megjelent angol nyelvű publikációban közölte. G. Bistue G. arra a következtetésre jutott, hogy a tégla Bistue Vetus helységet jelölhet, hisz Bistue Nova késöbb épült. Ezen túl a boszniai múzeumok katalógusait átnézve rálelt egy fényképre, amelyen a Bistue familia kőbe faragott családi cimerét ismerte fel. Ezt a leletet Zenica városban találták. Ez alátámasztotta számos régész véleményét arra vonatkozóanm hogy Zenica volt Bistue Nova. Az „ad Matricem” felirathoz tartozó vár helye a két várostól való távolsági adatok ismeretében könnyen meghatározható volt Travnik, sőt a travnyiki középkori vár még a Tabulán ábrázoltra is hasonlít: a félholdas tornyok egyike ma is létezik.

Tovább

A legújabb, ami fontos!

Szibériai áldozati terítők: ugor –talán ősi magyar- avatási szertartások

Az Oroszországi Tudományos Akadémia Szibériai részlegének Archeológiai és Etnográfiai Intézete a 2003 -2009 években Virtuális Múzeumot hozott létre az interneten, ahol többek között bemutatta a lóáldozattal a teremtőnek felajánlott "Hanti és Manysi szent terítőket". A kiállítás majd kétszáz képpel és tucatnyi vezető tudósok által írt ismertetővel tárta a világ elé azt az unikális néprajzi gyűjteményt, amit a rendszerváltás után a belügyi szervek raktáraiból örökölt.

( A kiállítást már nem nézheti meg, de hasonlo: néprajzi park 3D séta
. Az orosz nyelvű ismertetők magyar fordítását pedig itt találja.
Ha előfordul, hogy a szerver nem működik, próbálkozzon másnap. )

A hanti és manysi szent terítőket és más szakrális anyagot a XX. század harmincas éveiben folytatott vallásüldözési kampány következtében és eredményeként gyűjtötték be a belügyi hatalmi szervek az északi népek szent ligeteiből, áldozóhelyeiről és néha padlásairól.

Az anyag feldolgozását Gemuev I. N. és Bauló A. V. professzorok végezték. Publikációikból kiolvashatjuk, hogy a két nép némi különbséggel ugyan, de azonos módon, áldozattal és áldozati ajándékkal igyekezett megnyerni az istenek jóindulatát családtagjaik és családjuk számára. A család jóléte, szerencséje e tárgyak nélkül bizonytalannak számított.
Az ajándékot az áldozati állatra terítették, aminek égbeszálló lelke vitte az áldozatról az üzenetet az istenségnek, majd a szent ligetben lévő szentségtartó hombárban helyezték el (hasonlóan az ógörögökhöz, akik Delphiben a jóslatért Apollónak szánt ajándékokat a törzs saját kincseskamrájában helyezték el. A magyar honfoglaláshoz kötődő Fehérló monda a szerződéskötési szertartáshoz tartozó áldozatról , az ahhoz szükséges fehér lóról, nyeregről és lószerszámról szól, bizonyítva, hogy hasonló áldozat az ősmagyarok körében is szokásos volt. .

Tovább

Fejlesztés

Kerékpárutak és látnivalók Érd – Ófaluban és Százhalombattán.

A tervbevett Dunamenti kerékpárút egyik látnivalókban gazdag szakasza a Nagytétény – Százhalombatta közötti rész.

A Duna jobb partján vezetett talán a legősibb európai közlekedési, hadi és kereskedelmi út, Az első Európába betelepülők a folyam mentén felfelé haladva vagy evezve szemelhették ki a letelepedésre, legeltetésre alkalmas helyeket, amiket azután védőművekkel megerősítve évszázadokon át birtokolhattak. Ilyen az Érd- ófalutól délre a magasparton lévő vaskori sánc, a vele összefüggő százhalombattai bronzkori (Kr.e. 2. évezredi) földvár.
A római időkben (Kr.u. 2 – 5. sz. ) Campona (Nagytétény Kastély) és Matrica castruma vigyázta az itteni dunai gázlókat a „latrok” betörése ellen és biztosította a birodalom határát. Az erődöket nyilegyenes, egyes szakaszokon kikövezett utak kötötték össze, amelyek egyesz szakaszait ma is „Római út”-nak nevezik Érden és Battán.
.




Kerékpárkörút Dunafüreden
nagyobb térképen való megjelenítése

Tovább