A Földvár

A bronz- és vaskori település földrajzi környezete: a Magaspart és a Benta torkolata.

Tovább

Mérföldkövek

Úgy tünik, ahová olajfinomítót telepítenek, ott a régészek jelentos római település feltárására számíthatnak...

Tovább

Kedvenc honlapok

Linkek: MATRICA múzeum, Sírásók naplója, Médiomatrikánusok honlapja, Ugor hírek, stb.

Tovább

A legújabb, ami fontos!

Szibériai áldozati terítők: ugor –talán ősi magyar- avatási szertartások

Az Oroszországi Tudományos Akadémia Szibériai részlegének Archeológiai és Etnográfiai Intézete a 2003 -2009 években Virtuális Múzeumot hozott létre az interneten, ahol többek között bemutatta a lóáldozattal a teremtőnek felajánlott "Hanti és Manysi szent terítőket". A kiállítás majd kétszáz képpel és tucatnyi vezető tudósok által írt ismertetővel tárta a világ elé azt az unikális néprajzi gyűjteményt, amit a rendszerváltás után a belügyi szervek raktáraiból örökölt.

( A kiállítást itt nézheti meg : http://www.sati.archaeology.nsc.ru/SacredCovers/
. Az orosz nyelvű ismertetők magyar fordítását pedig itt találja.
Ha előfordul, hogy a szerver nem működik, próbálkozzon másnap. )

A hanti és manysi szent terítőket és más szakrális anyagot a XX. század harmincas éveiben folytatott vallásüldözési kampány következtében és eredményeként gyűjtötték be a belügyi hatalmi szervek az északi népek szent ligeteiből, áldozóhelyeiről és néha padlásairól.

Az anyag feldolgozását Gemuev I. N. és Bauló A. V. professzorok végezték. Publikációikból kiolvashatjuk, hogy a két nép némi különbséggel ugyan, de azonos módon, áldozattal és áldozati ajándékkal igyekezett megnyerni az istenek jóindulatát családtagjaik és családjuk számára. A család jóléte, szerencséje e tárgyak nélkül bizonytalannak számított.
Az ajándékot az áldozati állatra terítették, aminek égbeszálló lelke vitte az áldozatról az üzenetet az istenségnek, majd a szent ligetben lévő szentségtartó hombárban helyezték el (hasonlóan az ógörögökhöz, akik Delphiben a jóslatért Apollónak szánt ajándékokat a törzs saját kincseskamrájában helyezték el. A magyar honfoglaláshoz kötődő Fehérló monda a szerződéskötési szertartáshoz tartozó áldozatról , az ahhoz szükséges fehér lóról, nyeregről és lószerszámról szól, bizonyítva, hogy hasonló áldozat az ősmagyarok körében is szokásos volt. .

Tovább

Fejlesztés

Kerékpárutak és látnivalók Érd – Ófaluban és Százhalombattán.

A tervbevett Dunamenti kerékpárút egyik látnivalókban gazdag szakasza a Nagytétény – Százhalombatta közötti rész.

A Duna jobb partján vezetett talán a legősibb európai közlekedési, hadi és kereskedelmi út, Az első Európába betelepülők a folyam mentén felfelé haladva vagy evezve szemelhették ki a letelepedésre, legeltetésre alkalmas helyeket, amiket azután védőművekkel megerősítve évszázadokon át birtokolhattak. Ilyen az Érd- ófalutól délre a magasparton lévő vaskori sánc, a vele összefüggő százhalombattai bronzkori (Kr.e. 2. évezredi) földvár.
A római időkben (Kr.u. 2 – 5. sz. ) Campona (Nagytétény Kastély) és Matrica castruma vigyázta az itteni dunai gázlókat a „latrok” betörése ellen és biztosította a birodalom határát. Az erődöket nyilegyenes, egyes szakaszokon kikövezett utak kötötték össze, amelyek egyesz szakaszait ma is „Római út”-nak nevezik Érden és Battán.
.




Kerékpárkörút Dunafüreden
nagyobb térképen való megjelenítése

Tovább